NYÁRLŐRINC ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ EGYESÜLET

 

ALAPSZABÁLYA

 

Egységes Szerkezetben (2017)

  

A SZERVEZET ALAPSZABÁLYA:

  

NYÁRLŐRINC ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ EGYESÜLET elnevezésű civil szervezet, alapszabályának hatályos jogszabályok szerinti módosítása tárgyában az alább feltüntetett helyen és napon, közgyűlést tartott és tagjai egyező akaratnyilatkozatukkal elfogadták a szervezet alapszabályát.

 

Az elfogadott alapszabály a következő :

  

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

  

1.1.   A szervezet neve:  NYÁRLŐRINC  ÖNKÉNTES  TŰZOLTÓ  EGYESÜLET

 

1.2.   Betűszóval történő megjelölése : NYÖTE

 

1.3.   Az szervezet székhelye : 6032 Nyárlőrinc, Dózsa György u. 9.

                                  Telefon : 06/30/621-7600

                                  E-mail   : kissferenc6032@gmail.com

 

1.4.  Működési területe :  Nyárlőrinc közigazgatási területe, valamint felkérés alapján azon kívül is.

 

1.5.  Alapításának éve :  2017.

 

1.6.  A szervezet jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre.

 

Nyárlőrinc Önkéntes Tűzoltó Egyesület (a továbbiakban: NYÖTE), mely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseire figyelemmel, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Ectv.),alapján létrehozott önálló jogi személy.

 

 A NYÖTE a demokratikus önkormányzatiság elve alapján működik. Önálló ügyintéző és képviseleti szervvel, továbbá önálló költségvetéssel rendelkezik.

 

 A NYÖTE politikai tevékenységet nem folytat, szervezete politikai pártoktól független, azok támogatását nem fogadhatja el és politikai pártokat nem támogathat.

 

1.7.  A NYÖTE :

 

-          rendelkezik a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal megkötött írásbeli együttműködési megállapodással.

 

1.8  A NYÖTE:

 

a.) nyilvántartott tagsággal rendelkezik;

 

b.) nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a szolgáltatásaiból, szolgáltatásait bárki igénybe veheti;

 

c.) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet;

 

d.)gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályában meghatározott tevékenységre fordíthatja;

 

e.) politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt;

 

f.) az egyesület az alábbi tevékenységet végzi: önkéntes tűzoltás, melyet a katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, újjáépítés feladataiban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában valósít meg.

 

g.) az egyesület az alábbi jogszabályokban meghatározott közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi tevékenységét:

 

- A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (Ttv.) 2. § (2) bekezdése előírja: „A tűzoltás és műszaki mentés állami feladat.”. A Ttv. 4. § r) pontja szerint: „önkéntes tűzoltó egyesület: a tűzmegelőzési, valamint a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő vagy részt vevő olyan egyesület, amely alapszabályában ezt tevékenysége céljaként rögzítette;”.

- A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvényes módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdés szerint: „A katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat.” A 2. § (1)bekezdése „A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával, az állampolgárok, valamint a polgári védelmi szervezetek, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az állami meteorológiai szolgálat, az állami mentőszolgálat, a vízügyi igazgatási szervek, az egészségügyi államigazgatási szerv, az önkéntesen részt vevő civil szervezetek és az erre a célra létrehozott köztestületek, továbbá nem természeti katasztrófa esetén annak okozója és előidézője, az állami szervek és az önkormányzatok (a továbbiakban együtt: katasztrófavédelemben részt vevők) bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani. A 18. §(1) bekezdése szerint: „Az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel kötött megállapodás alapján vesznek részt.”

 

h.) tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, beszámolóját a Ectv. 30. §-ában foglaltaknak megfelelően nyilvánosságra hozása érdekében elhelyezi az egyesület nyilvános honlapján.

 

II. A SZERVEZET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGE

 

2.1. A szervezet célja :

 

a)    működési területén, a birtokában lévő technikai eszközök igénybevételével a tűzmegelőzési, tűzoltási, műszaki mentési, katasztrófavédelmi és polgári védelmi feladatokban közreműködés,

b)   fokozni a lakosság biztonságát, biztonságérzetét, csökkenteni kiszolgáltatottságát a katasztrófák hatásaival szemben, fokozni védelmét veszélyhelyzetekben; illetve a lakosságot ilyen helyzetekre felkészíteni, tájékoztatni a tűz elleni védekezés lehetőségeiről és a tűzmegelőzés fontosságáról, részvétel és közreműködés az önkormányzat polgári védelmi és veszély-elhárítási tevékenységében,

c)    a rendőrségi, polgárőri, polgári védelmi és katasztrófavédelmi szervekkel összehangoltan részt vesz a település katasztrófavédelmének szervezésében,

d)   a tűz elleni védekezés és az Egyesület helyi történeti emlékeinek, hagyományainak ápolása, hagyományőrző tevékenységek bővítése, fejlesztése, az Egyesület népszerűsítése,

e)    az Egyesület feladatának ellátására önkéntesen jelentkező személyek szervezése, folyamatos továbbképzése a feladatellátás érdekében,

f)    szervezett keretek között tagjai tűzvédelmi és katasztrófavédelmi ismereteinek folyamatos fejlesztése,

g)   az ifjúság megismertetése a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi és polgári védelmi ismeretekkel, azok bővítése,

h)   gazdálkodás a rendelkezésére álló ingatlan és ingó vagyonnal, valamint a saját költségvetésében előirányzott keretösszeggel,

 

2.2.Az Egyesület céljai elérése érdekében, az alábbi feladatokat látja el:

 

a)    segíti a település területén a tűzvédelmi és katasztrófavédelmi követelmények érvényesülését, különös tekintettel a megelőző tűzvédelemre, a tűzoltás és a polgári védelem alapvető feltételeit biztosító szabályokra,

b)   gondoskodik a tűzoltás feltételeinek biztosításáról,

c)    tagjaiból szervezi és biztosítja a tűzoltási, műszaki mentési és polgári védelmi feladatok ellátását,

d)   az önkormányzat felhatalmazásával szervezi és biztosítja a tűzvédelmi, az ár- és belvízvédelmi, katasztrófavédelmi, polgári védelmi feladatok ellátását,

e)    tájékoztatja a lakosságot a tűzmegelőzés körében az időszerű tűzvédelmi feladatokról, szükség esetén a lakosság részére tűzvédelemmel, katasztrófavédelemmel, polgári védelemmel kapcsolatos más információs tevékenységet végez,

f)    továbbítja az általa észlelt tűz hírét a területileg illetékes hivatásos vagy önkormányzati tűzoltósághoz,

g)   megtesz minden tőle elvárhatót a hivatásos vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezéséig a tűz továbbterjedésének megakadályozására, a tűz oltására, a sérült vagy egyébként veszélyben lévő személyek részére történő segítségnyújtásra, a balesetek megelőzésére,

h)   szükség esetén kéri az eseményt észlelők helyszínen maradását, a helyszínen tartózkodókat az általános segítségnyújtási kötelezettség körében a segítségnyújtásban való közreműködésre,

i)     közreműködik a hivatásos vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezését követően a tűz oltásában, illetve a műszaki mentésben, polgári védelmi akcióban az oltásvezető intézkedésének megfelelően,

j)     tagjait alapkiképzésen, rendszeres továbbképzésen, gyakorlatokon, tájékoztatókon és versenyeken keresztül készíti fel és teszi alkalmassá a meghatározott feladatok ellátására,

k)   gondoskodik a tulajdonában lévő, használatba, kezelésbe adott ingatlanok és ingóságok állagmegóvásáról, megőrzéséről, karbantartásáról, javításáról és felújításáról, valamint azok rendeltetésszerű használatáról,

l)     képviseli tagjai érdekeit, elősegíti részükre a jogszabályokban megállapított jogosultságok biztosítását, adományozását,

m) kapcsolatot tart más tűzoltó és tűzvédelmi, katasztrófavédelmi, polgári védelmi és más szervezetekkel, kapcsolatot épít külföldi tűzoltó szervezetekkel,

n)   tűzoltó és tűzvédelmi, polgári védelmi rendezvényeket szervez, más által szervezett ilyen rendezvényen képviselteti magát, a versenyeken részt vesz,

• o)   kezdeményezi az iskolákon belüli és iskolák közötti versenyek, vetélkedők szervezését, ösztönzi a fiatalok tűzvédelmi ismereteinek elsajátítását, támogatja az iskolások megismertetését a tűzoltó hagyományokkal.

 

III. A NYÖTE TAGJAI

 

A NYÖTE tagjait a jelen alapszabály 1. számú mellékletét képező tagjegyzék tartalmazza.

  

IV. A NYÖTE TAGSÁG KELETKEZÉSE

 

4.1. A NYÖTE -be  való be- és kilépés önkéntes.

 

4.2. Az egyesület tagjai:

 

a) rendes tag,

b) pártoló tag,

c) tiszteletbeli tag,

 

4.3.  Az egyesület rendes tagja lehet :

 

Az a természetes személy, aki mint az egyesület leendő tagja megismerte az egyesület alapszabályát, azt elfogadta és vállalta annak betartását, az egyesület ügyintéző és képviseleti szervével együttműködik, valamint fizeti a tagsági díjat. 

 

A belépő a belépési nyilatkozat kitöltésével, amelyet az elnökséghez benyújt, kérheti a tagfelvételt.

 

4.4. Az egyesület pártoló tagja lehet:

 

Az a természetes, vagy jogi személy, aki vagy amely vagyoni hozzájárulással támogatja az egyesület tevékenységét, a vele kötött külön megállapodásban foglaltak alapján. A hozzájárulás mértéke meghaladhatja a tagdíj mértékét.

 

A rendes és a pártoló tag felvételéről az elnökség az általános szabályok szerint meghozott határozattal dönt, erről az új tagot 8 napon belül igazolható módon - ajánlott postai küldeményben, vagy személyesen, az átvétel aláírással történő igazolásával - értesíti, egyben elrendeli az új tag adatainak a tagnyilvántartásban történő felvételét. Ha az elnökség a tagfelvételi kérelmet elutasítja, az elutasítás ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezhet a tagjelölt. Ebben az esetben rendkívüli közgyűlést kell tartani, amely a fellebbezésről az általános szabályok szerint dönt. A közgyűlés döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

 

4.5. Tiszteletbeli taggá:

 

Azt a természetes személyt választhatja a közgyűlés, aki az egyesület céljainak eléréséért végzett munkájával arra érdemeket szerzett. Tiszteletbeli taggá választható az a külföldi állampolgár is, aki szakmai tevékenységével, vagy az egyesület külföldi kapcsolatainak ápolásával jelentős érdemeket szerzett. A tiszteletbeli tagot a közgyűlés választja meg az általános szabályok szerint.

 

V.  A TAGSÁG MEGSZÜNTETÉSE, MEGSZŰNÉSE

 

A tagsági viszony megszüntethető, illetve megszűnik kilépéssel, kizárással, a tag halálával vagy jogi személy ( pártoló tag esetén ) jogutód nélküli megszűnésével.

           

5.1. Kilépéssel :

 

A tag és a pártoló tag úgy szüntetheti meg a tagságát, ha írásban az elnökséghez a kilépését bejelenti.

A tagsági viszony az írásbeli kilépési nyilatkozat elnökséghez történő megérkezésével szűnik meg.

 

5.2. Kizárással :

 

A tagnak jogszabályt, a NYÖTE alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytat le.

 

A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök, vagy az elnök akadályoztatása esetén a NYÖTE vezető tisztségviselője terjeszti a közgyűlés elé. A kizárási eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. Ezt követően az elnök, vagy akadályoztatása esetén az őt helyettesítő vezető tisztségviselője 30 napon belül jegyzőkönyv felvétele mellett az érintett tagot meghallgatja, továbbá meghallgatja azokat a személyeket, akik az ügyre vonatkozó bizonyítandó tényről tudomással bírnak, okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást és a bizonyítékok alapján határozati javaslatot készít. A javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy akadályoztatása esetén az őt helyettesítő vezető tisztségviselő köteles összehívni a közgyűlést. A kizárásról a közgyűlés az általános határozathozatali szabályok szerint határozattal dönt. A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A tagsági jogviszony a kizárásról szóló közgyűlési döntés meghozatalával szűnik meg. A kizárásról rendelkező határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet az érintett tag a közléstől számított 30 napon belül terjeszthet elő az egyesületet nyilvántartó törvényszékhez. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

A kizáró határozatot a taggal a meghozatalától számított 15 napon belül írásban, igazolható módon közölni kell.

 

5.3. A tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével: megszűnik a tagsági viszony.

 

        

VI. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

 

6.1. A rendes tagok  jogai :

 

a.)  NYÖTE -n belül a rendes tagok jogai egyenlők.

b.)  Részt vehetnek a NYÖTE valamennyi rendezvényén.

c.)   Vezető tisztségviselőnek választhatók.

d.)A NYÖTE elnökével egyeztetett körülmények között betekinthetnek a NYÖTE bármely szervének irataiba, az ülések anyagaiba, illetőleg bárki számára hozzáférhető, nyilvános iratokról saját költségére másolatot készíthetnek.

e.) Jogosultak a közgyűlésen részt venni, szavazati jogukat gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni, panasszal és felszólalással fordulni a NYÖTE elnökségéhez és a közgyűléshez

f.) Feladataik törvényes ellátása során, vagy tagsági viszonyuk miatt elszenvedett jogsérelem, joghátrány esetén törvényes jogvédelem illeti meg őket.

 

 

6.2.  A rendes tagok kötelezettségei egyenlőek. Köteles betartani a jogszabályokban és az Alapszabályban előírtakat, ezen belül a tag köteles:

 

a.)   A NYÖTE munkájában részt venni.

b.) A birtokába kerülő és a NYÖTE tulajdonában lévő vagyontárgyakat a jó gazda gondosságával megóvni, mely vagyontárgyak birtoklásával, használatával kapcsolatban anyagi és jogi felelősséggel tartozik.

c.)  A NYÖTE tagsággal összefüggésben önként vállalt feladatait a tőle elvárható módon teljesíteni.

d.) Az alapszabályban meghatározott módon fizetni a közgyűlés által megállapított tagsági díjat.

e.)  A NYÖTE tagjához méltó magatartást tanúsítani.

f.)  Magatartásával nem veszélyeztetheti NYÖTE céljának megvalósítását és tevékenységét.

 

6.3. A pártoló és tiszteletbeli tagok a NYÖTE szerveinek ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek, de nem szavazhatnak és vezető tisztségviselővé nem választhatók.

 

 

 

 

VII.  A NYÖTE FELÉPÍTÉSE, SZERVEZETI RENDJE ÉS MŰKÖDÉSE

 

7.1.  A NYÖTE szervei  :

 

1.)  a közgyűlés

2.)  az elnökség

3.)  a Felügyelő Bizottság

 

 

VIII. A KÖZGYŰLÉS

 

8.1. Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlés a határozatait kizárólag ülés tartásával hozza meg.

 

A közgyűlés nyilvános, ennek érdekében a meghívót a közgyűlés időpontját megelőző 8 nappal az egyesület nyilvános honlapján kell közzé tenni.

A közgyűlést évente legalább egy alkalommal, illetve szükség szerint kell összehívni. Ötévente tisztújító közgyűlést kell tartani.

 

A közgyűlést az elnök hívja össze írásos meghívóval, a napirend megjelölésével, a közgyűlés időpontját megelőző legalább 8 nappal korábban, melyet a tagoknak igazolható módon kell kézbesíteni. A meghívóval együtt kézbesíteni kell a javasolt (meghirdetett) napirendhez készült írásbeli dokumentumokat.

 

 Igazolható módon történő kézbesítésnek minősül:

 

- az ajánlott küldeményként postai úton történő kézbesítése, vagy

- a tagnak az általa megadott elektronikus levelezési címére történő kézbesítés a kézbesítés megtörténtének visszaigazolása mellett, vagy közösségi oldalon létrehozott zárt csoport tagjai részére történő megküldés.

 

A közgyűlést az egyesület székhelyére kell összehívni, de az elnökség határozata alapján a közgyűlés más, a közgyűlés megtartására alkalmas helyre is összehívható.

A meghívónak tartalmaznia kell a NYÖTE nevét, székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, valamint az ülés napirendjét.

Ha a közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van és egyhangúlag hozzájárulnak az ülés megtartásához.

A közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

 

8.2. Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

 

a.)  a  NYÖTE vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b.)  a  NYÖTE előre láthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;

c.)  a  NYÖTE céljainak elérése veszélybe került.

 

8.3.  A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha:

a.)  a tagságnak legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével indítványozza;

b.)  az Elnökség tagjainak több mint a fele az ok és a cél megjelölésével kezdeményezi;

c.)  a Felügyelő Bizottság indítványozza.

 

8.4. A közgyűlést az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén a helyettesítés szabályai szerinti vezető tisztségviselő vezeti. A közgyűlésen az elnök javaslatára az általános határozathozatal szabályai szerint a tagok megválasztják a szavazatszámlálókat, a jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv hitelesítőt.

 

8.5. A közgyűlés résztvevőiről jelenléti ívet kell vezetni. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a jelenlévő szavazóképes közgyűlési tagok számát, a szavazatok számszerű arányát, a hozzászólók nevét, a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását, és a hozzászólások lényegét. A közgyűlésen készült jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két választott jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá.

 

8.6. A közgyűlés és a NYÖTE valamennyi döntésre jogosult szervének határozatairól a NYÖTE nyilvántartást vezet, amelybe – kérésére – bárki betekinthet. A nyilvántartásnak olyannak kell lenni, amelyből a közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya ( ha lehetséges személye ) megállapítható. A NYÖTE  működését illetően közérdekű, valamint a szolgáltatásai igénybevételének módjára, a beszámolóira vonatkozó határozatok nyilvánosságára a jelen alapszabályban rögzítettek az irányadó.

8.7. A közgyűlés hatáskörébe tartozik :

a.) az alapszabály módosítása;

b.) az NYÖTE megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c.) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d.) az éves költségvetés elfogadása;

e.) ) az éves beszámoló, ezen belül az elnökség NYÖTE vagyoni helyzetéről szóló jelentések (az éves gazdasági és pénzügyi beszámoló) elfogadása;

f.) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a NYÖTE saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelő Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

g.) a jelenlegi és korábbi NYÖTE tagok, a vezető tisztségviselők és a Felügyelő Bizottsági tagok elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

h.) a Felügyelő Bizottság elnökének, tagjainak megválasztása, visszahívása;

i.) a rendes tag kizárása.

j) tiszteletbeli tag felvétele

8.8. Határozathozatal:

 

A határozatképességhez a szavazásra jogosult tagok egyszerű többsége (50%+1 tag személyes jelenléte) szükséges.

A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással hozza, kivéve az alapszabály és a cél módosítását, valamint a NYÖTE megszűnésének elhatározását, melyre a Ptk. 3:76.§ szabályozása vonatkozik. A tag szavazati jogát csak személyesen gyakorolhatja.

A NYÖTE beszámolóját mellékletét a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással fogadja el.

A határozathozatalban nem vehetnek részt a Ptk. 3:19. § (2) bekezdésében felsoroltak.

A határozatképtelen közgyűlést legkésőbb 15 napon belül ismételten új meghívó küldésével, azonos napirenddel össze kell hívni. A megismételt közgyűlés a közgyűlési tagok egyszerű többsége (50 % +1 tag) személyes jelenléte esetén határozatképes, mely tényre a meghívóban utalni kell.

 

8.9.  A közgyűlés alapszabályszerű lebonyolításáért a levezető elnök felel, aki a közgyűlés rendjét jogosult és köteles fenntartani.

 

E hatáskörében eljárva :

- megnyitja a közgyűlést, szünetet rendel el, berekeszti azt,

- megállapítja a határozatképességet,

- ismerteti a meghirdetett napirendet, felkéri azok előadóit, előterjesztőit,

- az előadók, előterjesztők, hozzászólók részére megadja a szót, megvonja azt,

- összegzi, megfogalmazza, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat,

- megállapítja a szavazás végeredményét, kimondja a határozatokat.

 

8.10.  A levezető elnök a közgyűlés rendjének fenntartása érdekében :

 

- egy-egy napirenden belül korlátozhatja a hozzászólások, kérdések számát, azok időtartamát,

megállapíthatja a hozzászólások sorrendjét,

- a közgyűlés rendjét, illetőleg a NYÖTE tekintélyét sértő magatartást tanúsító személyt rendre utasíthatja,

- ismételt rendzavarás esetén felfüggesztheti az ülést, illetőleg azt, aki a közgyűlés rendjét figyelmeztetés ellenére ismételten megzavarja, meghatározott időre vagy véglegesen kiutasíthatja a teremből.

 

8.11. A határozatokat – a tag személyét érintő határozat kivételével – az egyesület elnöksége köteles annak meghozatalától számított 15 napon belül, az egyesület nyilvános honlapján közzétenni.

8.12. A tag személyét érintő határozatot a taggal postai kézbesítés útján ajánlott küldeményként, kell közölni annak meghozatalától számított 8 napon belül.

 

 

IX. AZ ELNÖKSÉG

 

Az elnökség – a két közgyűlés között – a NYÖTE operatív irányító szerve, mely mindazon kérdésekben önállóan, saját felelősségére dönt, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

9.1. A NYÖTE ügyvezetését az elnökség látja el, melynek tagjait a közgyűlés öt évre választja meg a részvételre jogosult és választható tagjai közül és további ciklusra újra választhatók. Az elnökségi - és azon belül a tisztségviselői - tagság annak elfogadásával jön létre. Az elnökség 5 tagú, akik a NYÖTE vezető tisztségviselői. Az elnökség tagjai az ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni.

 

9.2.  Az Elnökség tagjai :

 

                 - az elnök,

                 - a parancsnok,

- a parancsnokhelyettes,

- a titkár,

- és a szertáros

 

9.3. A NYÖTE első és egyben jelenlegi vezető tisztségviselői:

 

1. Név:   Kiss Ferenc Zoltán  Elnök

Cím:   6032 Nyárlőrinc Dózsa György u. 24.

 

1. Név:   Balláné Bán Andrea   Titkár

Cím:   6032 Nyárlőrinc Ságvári E. u. 16.

 

1. Név:   Balla István     Parancsnok

Cím:   6032 Nyárlőrinc Ságvári E. u. 16.

 

1. Név:   Balla Gergő    Parancsnokhelyettes

Cím:   6032 Nyárlőrinc Ságvári E. u. 16.

 

1. Név:    Csernák Roland   Szertáros

Cím:    6032 Nyárlőrinc Árpád u. 43.

 

 

 

9.4. Az elnökségi ülést szükség szerint, de évente legalább négyszer ( negyedévente ) össze kell hívni.

Az elnökség határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint a fele ( legalább 3 tag) jelen van. Határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint a fele ( legalább 3 tag) jelen van.

Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni.

Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jelenlévő tagok írnak alá és aláírásukkal hitelesítik azt.

Az elnökségi ülésen részt vesznek az elnökség tagjai és mindazok akiket az elnök meghív.  

Az elnökségi ülés nyilvános, ennek érdekében a meghívót a közgyűlés időpontját megelőző 15 nappal az egyesület nyilvános honlapján közzé kell tenni.

Bírósági megkeresésre rendkívüli elnökségi ülést, ha indokolt közgyűlést kell összehívni.

 

9.5. Az elnökség feladatai :

 

a) a NYÖTE napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók ( az éves gazdasági és pénzügyi beszámoló) előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) a NYÖTE vagyonának kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) a NYÖTE jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és a NYÖTE szerveinek értesítése;

g) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás a NYÖTE-vel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) a NYÖTE határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) a NYÖTE működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) a NYÖTE-t érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) az alapszabály felhatalmazása alapján a rendes- és a pártoló tag felvételéről való döntés;

n) egyes feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes munkabizottságot hozhat létre, amely bizottságok elnökét kijelölheti és a végzett munkáról elszámoltathatja.

 

 

9.6. Az elnökség az átruházott és a kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseiről a közgyűlésnek tartozik beszámolni.

 

 

9.7. Az elnökség tagjai az ügyvezetési tevékenységük során az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel szemben.

 

 

9.8.  Az elnök:

 

Feladata :

- képviseli az egyesületet,

- a közgyűlés és az elnökség összehívása,

- munkáltatói jogok gyakorlása,

- utalványoz.

 

 

9.9. A parancsnok :

 

A parancsnok szakmai elöljárója az egyesület tagjainak.

 

Feladata :

- meghatározza a beosztott önkéntes tűzoltók feladatait, jogkörüket, kötelezettségeiket,

-    szervezi és irányítja az egyesület készenléti szolgálatának működését, a tűz és kárelhárítási tevékenységet, felügyeli az egység munkáját,

- gondoskodik a kiképzés és rendszeres továbbképzés feltételeinek biztosításáról,

- beszámol az elnöknek a működési területen történt tűz- és káresetekről, azokat jelenti a

   területileg illetékes hivatásos tűzoltóságnak,

-    képviseli az egyesületet szakmai jellegű megbeszéléseken, tanácskozásokon, valamint

hivatali ügyekben vezetői jogkörét gyakorolja,

- javaslatot tesz új eszközök beszerzésére, megjelöli a technikai fejlesztés irányát,

- jutalmazásra, előléptetésre, kitüntetésre tesz javaslatot az elnökségnek,

 

 

9.10. A parancsnokhelyettes :

 

Feladata :

- segítséget nyújt a parancsnoknak feladatai ellátásában,

- a parancsnok távollétében, vagy akadályoztatása esetében a parancsnok feladatainak

ellátása,

 

 

9.11. A titkár :

 

A titkár az elnökség tanácskozási és szavazati jogú tagja.

 

Feladata :

- felelős az egyesület szervezési, igazgatási és ügyviteli teendőiért,

- vezeti az egyesület anyagi, pénzügyi gazdálkodását, éves költségvetést,

- elszámolást készít,

-  vezeti a pénztárat.

- tagnyilvántartást, valamint az egyesület szervezetével, működésével és gazdálkodásával

   kapcsolatos naprakész adatbázist vezet,

 

A szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az egyesület hivatalos helyiségében, a titkár előzetes értesítése mellett lehet bárkinek betekinteni.

 

 

9.12. A szertáros :

 

A szertáros az elnökség tanácskozási és szavazati jogú tagja.

A szertáros az Egyesület szertárának felszereléseiért felelős tag.

 

Feladata :

- év közben nyilvántartást vezet a szertár eszközeiről,

- az év végén leltárt készít a titkár és a parancsnok közreműködésével,

- gondoskodik a szertár üzemeltetéséről, az eszközök, felszerelési tárgyak megfelelő műszaki

állapotáról,

-    intézkedik a nem megfelelő műszaki állapotú eszközök, felszerelések javításáról, valamint a

nem javítható eszközök, felszerelések selejtezési javaslatáról,

- gondoskodik a tűzoltóautó üzemeltetéséről, javításáról és rendszeres karbantartásáról,

- a vonulás befejezése után a visszaérkezett eszközöket, felszereléseket ellenőrzi, az esetleges

hiányt, hiányosságot, rongálódást a parancsnoknak jelenti.

 

 

9.13. A NYÖTE  képviselete:

 

Az elnök harmadik személy irányában, a bíróság és más hatóságok előtt képviseli az egyesületet. Képviseleti joga általános és önálló. Az elnök távollétében, akadályoztatása esetén a parancsnok rendelkezik ugyanezen általános és önálló képviseleti joggal. Az elnök és a parancsnok egyidejű távollétében, akadályoztatása esetén a parancsnokhelyettes rendelkezi ugyanazon általános és önálló képviseleti joggal, mint az elnök.

 

 

 

 

9.14. A NYÖTE bankszámlája feletti rendelkezési jog:

 

Az elnök az alapszabály, a hatályos jogszabályok és a költségvetés keretei között aláírási, utalványozási jogkört önállóan gyakorolja az egyesület nevében.

A bankszámla feletti rendelkezéshez azonban az alapszabály 9.15. pontjában meghatározott tisztségeket viselő személyek közül bármely két személy együttes aláírása szükséges.

 

 

9.15. Az NYÖTE bankszámlája feletti rendelkezés során aláírási joggal rendelkező tisztségek a következők:

 

1. elnök,
2. parancsnok.
3. parancsnokhelyettes,

 

 

9.16.  A vezető tisztségviselők helyettesítésének szabályai :

 

Az NYÖTE elnökét a tisztségét megillető teljes hatáskörében tartós, előre láthatóan 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén a parancsnok helyettesítheti.

A teljes hatáskörben történő helyettesítés rendjéről, a helyettesítő személyéről az NYÖTE elnöke írásban, ennek hiányában az elnökség határozatban rendelkezik.

A helyettesítő a helyettesítés időtartama alatt a megtett vagy megtenni elmulasztott intézkedéseiért jogilag és anyagilag egy személyben felelős.

 

A NYÖTE elnöke a parancsnokot bármilyen, a hatáskörébe és ügykörébe tartozó feladat tekintetében megbízhatja és meghatalmazhatja a képviseletével, vagy a munka ellátásával. A megbízást/meghatalmazást az érintett írásban kérheti.

 

 

9.17.  A NYÖTE jegyzése:

 

A NYÖTE -t az elnöke, akadályoztatása estén a parancsnoka, az elnök és a parancsnok egyidejű akadályoztatása estén a parancsnokhelyettes akként jegyzi, hogy a kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott NYÖTE neve alá a hiteles aláírási címpéldánya szerint a teljes nevét önállóan írja.

 

 

9.18. A vezetői tisztség megszűnése:

 

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

- a megbízás határozott időtartamának lejártával,

- visszahívással,

- lemondással,

- a vezető tisztségviselő halálával,

- a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,

- a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezésével.

 

 

 

A NYÖTE tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

 

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a NYÖTE -hez címzett, a NYÖTE másik vezető tisztségviselőjéhez vagy a közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. A vezetői tisztség a bejelentés napján szűnik meg.

 

Ha a NYÖTE működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

9.19. A vezető tisztségviselők munkájukat díjazás nélkül látják el, azonban számlával igazolt költségeik megtérítésére jogosultak.

 

 

 X.  FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

 

 

A közgyűlés állandó munkabizottságként Felügyelő Bizottságot (a továbbiakban: FEB),hoz létre.

 

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

 

A 2011. évi CLXXV. törvény 38. §. (3) bekezdésének megfelelően:

(3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a) -c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

 

10.1. A FEB az elnökségtől elkülönült három főből, egy elnökből és két tagból álló felügyelő szerv. A tagok a bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni.

 

10.2. A Felügyelő Bizottság tagjainak mandátuma öt évre szól. Elnököt és tagjait a közgyűlés választja meg és tisztségük annak elfogadásával jön létre. A FEB elnöke felelős a munkabizottság működési rendjének, ügyrendjének kialakításáért, cél szerinti tevékenységéért, illetve a tevékenységéhez kapcsolódó testületi határozati javaslatok elkészítéséért és előterjesztéséért.

10.3. A Felügyelő Bizottság tagjai:

 

Elnök: Varga János Zoltán

   Cím: 6032 Nyárlőrinc Vasút u. 32.

 

Tag:     Halasi Tibor

Cím:    6032 Nyárlőrinc Rákóczi F. u32/A

 

Tag:     Forgó Dávid Tibor

Cím:     6032 Nyárlőrinc Hangár u.14.

 

10.4. A FEB feladata:

 

- elnöke és tagjai tanácskozási joggal részt vesznek a közgyűlésen,

- tapasztalatairól a közgyűlésnek írásos éves beszámolót készít,

- ellenőrzi a NYÖTE  működését és gazdálkodását, ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést kérhet,

- a NYÖTE irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a NYÖTE munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a NYÖTE fizetési számláját,  értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja,

- legalább negyedévenként ellenőrzi a pénzügyi tevékenység szabályainak betartását, a NYÖTE   vagyonával történő gazdálkodást,

- elvégzi a NYÖTE tagjaitól, vagy tagjaival szemben érkezett pénzügyi tárgyú bejelentések, észrevételek, panaszok vizsgálatát, javaslatot tesz az arra hatáskörrel rendelkező testület részére a döntésre.

 - a Felügyelő Bizottság elnöke köteles összehívni bizottsági ülést, ha törvénytelenséget, ha  az alapszabályban foglaltakban, azzal össze nem egyeztethető tevékenységet végez az elnökség.

 

10.5. A Felügyelő Bizottság megkeresésének a NYÖTE -vel tagsági vagy egyéb jogviszonyban állók kötelesek eleget tenni.

 

10.6. A Felügyelő Bizottság évente legalább egyszer ülést tart, amelyet a bizottság elnöke a napirendet is tartalmazó írásbeli meghívóval hív össze úgy, hogy azt a bizottság tagjai legalább 8 nappal az ülést megelőzően megkapják. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha az ülésen legalább 2 tag jelen van. Határozatképtelenség miatt megismételt FEB ülés akkor határozatképes, ha azon a bizottsági tagok több mint a fele ( legalább 2 tag) jelen van.

Határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők szótöbbségével hozza, amelyről a bizottság elnöke nyilvántartást vezet. Szavazategyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni.

 

10.7. A Felügyelő Bizottság köteles a közgyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

 

- a NYÖTE működés során olyan jogszabálysértés vagy a NYÖTE érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, vagy

- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

 

10.8. A közgyűlést vagy az elnökséget a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés és az elnökség összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

 

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

 

10.9. A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai jogosult :

 

- a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai az elnökség ülésein részt vehetnek tanácskozási joggal, de nem szavazhatnak.

- A Felügyelő Bizottság az elnökség tevékenységét folyamatosan figyelemmel kíséri.

 

10.10. A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a Felügyelő Bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a NYÖTE  vezető tisztségviselőihez kell intézni.

 

10.11. A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

 

 

XI. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK:

 

11.1. A közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a tag, illetve vezető tisztségviselő, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (továbbiakban: hozzátartozó) a határozat alapján :

 

- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

11.2. A vezető tisztségviselő, a munkaszervezetben foglalkoztatott (a továbbiakban együtt: bejelentő) köteles az elnök részére írásban bejelenteni, ha vele szemben az arra illetékes hatóság büntetőeljárást indított.

A bejelentő köteles továbbá az elnököt arról is tájékoztatni, hogy bíróság jogerősen elmarasztalta bűncselekmény elkövetéséért.

 

11.3.  A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok :

 

- Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátáshoz szükséges körben nem korlátozták.

- A vezető tisztségviselő feladatait személyesen köteles ellátni.

 

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

A felügyelőbizottság elnöke vagy tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a NYÖTE vezető tisztségviselője.

 

 

11.4. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség :

 

A vezető tisztségviselők a NYÖTE tagjai részére kötelesek a NYÖTE -re  vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra iratokba, nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a NYÖTE üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a NYÖTE-t nyilvántartó bíróságtól kérheti a NYÖTE kötelezését a felvilágosítás megadására.

 

 

XII. A NYÖTE GAZDÁLKODÁSA

 

 

A NYÖTE a rendelkezésre álló vagyoni eszközökkel a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés, valamint a mindenkor hatályos pénzügyi-számviteli jogszabályok rendelkezései szerint gazdálkodik.

 

12.1.  A NYÖTE vagyona :

 

- készpénz (folyószámlán elhelyezett összeg),

- értékpapír (kötvény, letéti jegy, stb.),

- ingó és ingatlan vagyon.

 

12.2.  A NYÖTE bevételei :

 

- a tagoktól vagy más adományozótól a NYÖTE céljaira, vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,

- az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

- a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel,

- a tagdíjból származó bevétel,

- egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel,

- a vállalkozási tevékenységéből származó bevétel,

- a rendezvények bevételei,

- meghatározott célokra eszközölt gyűjtések bevételei,

- egyéb bevételek.

 

 

12.3.  A NYÖTE bevételeinek felhasználása, nyilvántartása :

 

a)  A NYÖTE gazdálkodó (vállalkozási) tevékenysége nyomán létrejövő nyereség kizárólag az Alapszabályban meghatározott célok, feladatok teljesítésére használható fel.

b) A NYÖTE elnöksége mindenkor a hatályos pénzügyi-számviteli jogszabályok rendelkezései szerint gazdálkodik a jóváhagyott költségvetése alapján.

 

 

12.4.  A NYÖTE költségei :

 

- a cél szerinti tevékenység és működés érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),

- a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),

 

 

12.5.  A beszámolási szabályok :

 

A NYÖTE köteles a naptári évvel azonos időtartamra szólóan éves beszámolót készíteni az Ectv. 28-30. §-aiban meghatározottak alapján.

 

A NYÖTE köteles a közgyűlés által elfogadott beszámolóját  – kötelező könyvvizsgálat esetén könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig a jogszabályokban előírt módon letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

 

A beszámolóját és a közgyűlés elfogadó határozatát annak meghozatalától számított 15 napon belül az egyesület nyilvános honlapján kell közzétenni.

A NYÖTE éves beszámolójába bárki betekinthet, illetőleg azokról saját költségére másolatot készíthet.

 

A beszámoló tartalmazza:

a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),

b) az eredmény kimutatást (eredmény levezetést),

c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.

 

 

 

12.6.  Egyéb, a gazdálkodással kapcsolatos rendelkezések :

 

- A NYÖTE tartozásaiért saját vagyonával felel.

 

- A NYÖTE vagyontárgyait szerződéses keretek között használatra tagjai részére átadhatja.

 

A NYÖTE elnöksége munkája és gazdálkodása hatékonyságának, szakszerűségének, törvényességének biztosítása érdekében – fő-vagy mellékfoglalkozásban, vagy másodállásban, vagy megbízási (vállalkozási) szerződéssel – szakértőt, tanácsadót, könyvelőt, adminisztrátort, ügyvédet alkalmazhat.

 

 

XIII.  A HATÁROZATOK KÖZLÉSE ÉS NYILVÁNOSSÁG

 

A NYÖTE valamennyi szervének, tisztségviselőjének határozatát az érintettel írásban, 15 napon belül igazolható módon közli a 8.12. pontban meghatározott módon.

 

A NYÖTE valamennyi határozatát a Határozatok Tárába kell bevezetni megfelelő sorszámozással úgy, hogy abból a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható legyen.

 

A NYÖTE működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének, döntéseinek nyilvánosságáról az elnök gondoskodik az egyesület nyilvános honlapján akkor, ha jelen alapszabály vagy jogszabály nem ír elő más közzétételi módot.

 

 

XIV. A TAGDÍJ

 

A mindenkori éves tagdíj mértékét – melynek összege alapításkor 1000,-Ft/tag/év volt – a NYÖTE rendes évi közgyűlése állapítja meg. Minden tag a tagsági díjat évente egy összegben – az év első felében, legkésőbb június 30. napjáig a  NYÖTE bankszámlájára történő utalással – fizeti meg. Az év második felében belépők a belépés évére esedékes arányos tagdíjat - a teljes éves tagdíj összegének a felét - a belépéstől számított 30 napon belül kötelesek a NYÖTE bankszámlájára utalni.

 

 

XV. A NYÖTE MEGSZŰNÉSE

 

A NYÖTE megszűnik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (Ptk.) és az Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (Ectv.) és a mindenkor hatályos jogszabályokban előírt módon és esetekben.

 

 

Az egyesület megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

 

XVI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

 

A NYÖTE személyi és vagyoni viszonyaira egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

 

 

Nyárlőrinc,  2017. 03. 29.

 

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: Alapszabály
Nyárlőrinc Önkéntes Tűzoltó Egyesület - © 2008 - 2024 - nyarlorincote.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat